Post by Kantor Mihaly on Oct 14, 2010 16:33:21 GMT 1
THE RAID ON RED HOOK
1924 június 21 Brooklyn, Red Hook, NY
Június 21-én nem sokkal éjfél előtt, Brooklyn három rendőrkerületét riadóztattak, köztük a Prospect kerületét, ahol ekkoriban teljesített szolgálatot Armand Ronsard is. Az egyesült rendőri erőket a rosszhírű Red Hook negyedbe vezényelték ahol több gyermekeltűnési eset borzolta fel a kedélyeket, valamint emberkereskedelem és csempészés alapos gyanúja is fennállt. Mindenre elszánt bűnözők és lincshangulatban égő polgárok kóboroltak az utcákon, prózai ésszel is nyilvánvaló volt, hogy a helyzet robbanásveszélyes. A karhatalmi erők rajtaütést kezdeményeztek a Parker Place nyomornegyede és környéke ellen. Ajtókat törtek be; rendbontókat vettek őrizetbe; gyertyafényes, okkult ábrákkal telemázolt gyűléstermeken ütöttek rajta, ahol hihetetlen tömegben találtak mindenféle rendű-rangú embereket, díszpalástokkal, fejékekkel és egyéb furcsa holmikkal felszerelve. A nagy zűrzavarban sok bizonyíték veszendőbe ment mert egyes tárgyakat az utolsó pillanatban elhajítottak vagy titkos zugokba rejtettek; máskor émelyítően tömény illatú tömjénrudakat gyújtottak meg sietve, hogy elnyomják az árulkodó szagokat. De friss vért szinte mindenütt találtak a rendőrök, megborzongtak valahányszor megpillantottak egy-egy még füstölgő oltárt vagy áldozati üstöt.
Ronsard négy járőr élén hatolt be egy háromszintes bérház földszinti lakásába, ahol hamar kiderült hogy az épület összes földszinti lakása egybenyílik. a helyenként kivert válaszfalakkal így létrehozott tágas helység egyfajta műhelyként volt berendezve, tele munkapadokkal, szerszámos polcokkal, hegesztővel, mindenféle könnyűgépészeti és villanyszerelési alkatrésszel, az ezek megmunkálásához valamint szereléséhez szükséges eszközök garmadájával. A ház elektromos szekrényéből kikötötték az emeleti lakásokat és az egészet egyetlen durván felszerelt és balesetveszélyes nagyfeszültségű kábellel a műhelybe vezették, aminek közepén egy ismeretlen rendeltetésű, de helyenként felismerhető alkatrészekből összeállított félkész gépezetbe csatlakozott. Láthatólag a műhelyt hónapok óta nem használták, pókhálók és por borított mindent. Mivel a rajtaütés célja bűnöző elemek előállítása volt, s a házat néptelennek találták távoztak is. Armand Ronsard azonban elrakta az egyik munkaasztal fölé szegezett tervrajzot valamint az asztalon szétszórt ismeretlen nyelvű írást.
A rajtaütést követő néhány napban ráérő idejében megpróbálta megfejteni az írást, amiről kiderült hogy arabul van, ám amikor az Atlantic Avenue környékén élő szíreknél érdeklődni kezdett senki sem volt hajlandó lefordítani neki, babonás ijedtség vagy felháborodás volt a reakció. A tervrajzzal sem járt jobban, nem talált mérnököt, aki meg tudta volna neki mondani, hogy az eszköz működőképes lenne-e vagy ha igen akkor mi lehetne a rendeltetése. Az egyetlen nyom amin elindulhatott, a tervrajz alján szereplő név. C. Lewis. A New York-i irodák egyik nyilvántartásában sem talált semmit és már éppen feladni készült, amikor egy éppen itt tartózkodó bostoni rendőr felkapta fejét a névre. Amikor Ronsard elárulta neki, hogy egy furcsa gép tervrajzán találta, a bostoni zsaru már majdnem biztos volt az 1917-es üggyel való összefüggésben. Nagy vonalakban elmesélte a 8 évvel ezelőtti esetet és azt is, hogy az ügyet átvette a BOI.
Ronsard kíváncsiságtól hajtva Bostonba indult, ahol hamarosan falakba ütközött. Bár a bostoni rendőrkapitánnyal összebarátkozott, ám ez sem mentette meg attól, hogy a BOI felkeresse és begyűjtse tőle a tervrajzot és az arab nyelvű írást. Armand megismerkedett a korábban az ügyön dolgozó ex-nyomozóval Darius Grady-vel, aki most egy különleges nyomozóirodát vezetett. Armand nem sokkal később kilépett a rendőrségtől és Gradynél vállalt munkát.
1924 június 21 Brooklyn, Red Hook, NY
Június 21-én nem sokkal éjfél előtt, Brooklyn három rendőrkerületét riadóztattak, köztük a Prospect kerületét, ahol ekkoriban teljesített szolgálatot Armand Ronsard is. Az egyesült rendőri erőket a rosszhírű Red Hook negyedbe vezényelték ahol több gyermekeltűnési eset borzolta fel a kedélyeket, valamint emberkereskedelem és csempészés alapos gyanúja is fennállt. Mindenre elszánt bűnözők és lincshangulatban égő polgárok kóboroltak az utcákon, prózai ésszel is nyilvánvaló volt, hogy a helyzet robbanásveszélyes. A karhatalmi erők rajtaütést kezdeményeztek a Parker Place nyomornegyede és környéke ellen. Ajtókat törtek be; rendbontókat vettek őrizetbe; gyertyafényes, okkult ábrákkal telemázolt gyűléstermeken ütöttek rajta, ahol hihetetlen tömegben találtak mindenféle rendű-rangú embereket, díszpalástokkal, fejékekkel és egyéb furcsa holmikkal felszerelve. A nagy zűrzavarban sok bizonyíték veszendőbe ment mert egyes tárgyakat az utolsó pillanatban elhajítottak vagy titkos zugokba rejtettek; máskor émelyítően tömény illatú tömjénrudakat gyújtottak meg sietve, hogy elnyomják az árulkodó szagokat. De friss vért szinte mindenütt találtak a rendőrök, megborzongtak valahányszor megpillantottak egy-egy még füstölgő oltárt vagy áldozati üstöt.
Ronsard négy járőr élén hatolt be egy háromszintes bérház földszinti lakásába, ahol hamar kiderült hogy az épület összes földszinti lakása egybenyílik. a helyenként kivert válaszfalakkal így létrehozott tágas helység egyfajta műhelyként volt berendezve, tele munkapadokkal, szerszámos polcokkal, hegesztővel, mindenféle könnyűgépészeti és villanyszerelési alkatrésszel, az ezek megmunkálásához valamint szereléséhez szükséges eszközök garmadájával. A ház elektromos szekrényéből kikötötték az emeleti lakásokat és az egészet egyetlen durván felszerelt és balesetveszélyes nagyfeszültségű kábellel a műhelybe vezették, aminek közepén egy ismeretlen rendeltetésű, de helyenként felismerhető alkatrészekből összeállított félkész gépezetbe csatlakozott. Láthatólag a műhelyt hónapok óta nem használták, pókhálók és por borított mindent. Mivel a rajtaütés célja bűnöző elemek előállítása volt, s a házat néptelennek találták távoztak is. Armand Ronsard azonban elrakta az egyik munkaasztal fölé szegezett tervrajzot valamint az asztalon szétszórt ismeretlen nyelvű írást.
A rajtaütést követő néhány napban ráérő idejében megpróbálta megfejteni az írást, amiről kiderült hogy arabul van, ám amikor az Atlantic Avenue környékén élő szíreknél érdeklődni kezdett senki sem volt hajlandó lefordítani neki, babonás ijedtség vagy felháborodás volt a reakció. A tervrajzzal sem járt jobban, nem talált mérnököt, aki meg tudta volna neki mondani, hogy az eszköz működőképes lenne-e vagy ha igen akkor mi lehetne a rendeltetése. Az egyetlen nyom amin elindulhatott, a tervrajz alján szereplő név. C. Lewis. A New York-i irodák egyik nyilvántartásában sem talált semmit és már éppen feladni készült, amikor egy éppen itt tartózkodó bostoni rendőr felkapta fejét a névre. Amikor Ronsard elárulta neki, hogy egy furcsa gép tervrajzán találta, a bostoni zsaru már majdnem biztos volt az 1917-es üggyel való összefüggésben. Nagy vonalakban elmesélte a 8 évvel ezelőtti esetet és azt is, hogy az ügyet átvette a BOI.
Ronsard kíváncsiságtól hajtva Bostonba indult, ahol hamarosan falakba ütközött. Bár a bostoni rendőrkapitánnyal összebarátkozott, ám ez sem mentette meg attól, hogy a BOI felkeresse és begyűjtse tőle a tervrajzot és az arab nyelvű írást. Armand megismerkedett a korábban az ügyön dolgozó ex-nyomozóval Darius Grady-vel, aki most egy különleges nyomozóirodát vezetett. Armand nem sokkal később kilépett a rendőrségtől és Gradynél vállalt munkát.